Az MKSZ a turizmusfejlesztés szolgálatában

Az MKSZ a turizmusfejlesztés szolgálatában

Sport és turisztikai szakújságírók meghívásával tartott közös sajtóbeszélgetést Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója és Princzinger Péter a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke. A találkozón a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 eddigi eredményei és célkitűzései kerültek szóba, különös tekintettel a kerékpáros turizmus szerepére az ágazatban. 

Mit tehet hozzá a kerékpáros turizmus a turizmus stratégiához (NTS)? Kiderült a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Magyar Kerékpáros Szövetség sajtóbeszélgetésén. – írja a Turizmus Online.

“Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a témát az NTS már jól ismert célkitűzéseivel vezette fel: érje el Magyarország az osztrák turizmus és az ottani nemzeti össztermék arányát. Azaz tervek szerint 2030-ra a GDP 16%-át. Emlékeztetett a hetekben megjelent UNWTO jelentésre, miszerint 1950-ben 25 millió turista volt világszerte, akik 12 országot látogattak meg egyértelműen turisztikai céllal. Tavaly 100 országot kerestek fel összesen 1,3 milliárdan. Szakértők számításai szerint ez a szám 2030-ra 1,8 milliárdra ugrik.

Az MTÜ álláspontja szerint nem csak a turisták száma fontos, hanem költésük mennyisége, tartózkodásuk hossza.  Magántőkéből a fővárosban 23 szálloda építése kezdődik meg jövőre Budapesten, így közel 3000 szoba jön létre. Vidéken is 20 feletti a folyamatban lévő szálláshely-fejlesztések száma, Guller Zoltán felhívta a figyelmet rá, hogy a kormány A Kisfaludy program keretében szálláshelyek szolgáltatásbővítésére eddig 46 milliárd forintot fizetett ki. A program célja, hogy 2030-ig minden magyar szálláshely minőségi ugrást tudjon végrehajtani a magasabb költésű turisták bevonzás érdekében. 2010-hez képest vendégéjszaka szám 50%-kal nőtt, és ugyanezen évhez képest a szálláshelyek árbevétele pedig 114%-kal.

Megtudtuk, hogy a balatoni fejlesztések egyik szempontja az volt, hogy a kocsit le lehet rakni a nyaralás alatt és biciklivel meg vonattal közlekedve bejárható legyen a környék. A kerékpáros turizmusra a turisztikai ügynökség úgy tekint, hogy az egy turisztikai élménypontokat összekötő infrastruktúra fejlesztés, ami ösztönzi az embereket, hogy minél több területet járjanak be. Az MTÜ a szakmai kérdésekben kerékpáros szövetség álláspontját fogadja el.

Évente 140 verseny felügyelete köthető a Magyar Kerékpáros Szövetséghez (MKSZ). Korábban már írtunk róla, hogy a kerékpárversenyek közül jónéhány turisztikai attrakció is, amik jól fizető vendégkört hoznak az adott településekre. A versenyekre, amelyek nem csak az élsportolók számára hozzáférhetőek, a kerékpárosok jellemzően nem egyedül utaznak, hanem gyakran családi, közösségi programként tekintenek az eseményekre. A forgalomgeneráláson túl van még egy nagyon fontos tulajdonsága a rendezvényeknek: nem a nyári főszezonban vannak, hanem főként tavassal és ősszel sőt, már télen is. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy egy kerékpáros versenynek, amiről nemzetközi médiumok tudósítanak, fontos szerepe van az országmárka megítélésében. Dr. Princzinger Péter, az MKSZ elnöke ismertette, hogy a sportoló turista az átlagosnál magasabb iskolai végzettségű, jobb kereseti viszonyai vannak  és általában több időt tölt az adott településen, sőt nagyobb valószínűséggel tér vissza egy adott desztinációra.

Az MKSZ törekszik arra, hogy a jövőben minél több olyan verseny legyen Magyarországon, amelyik külföldi látogatótömeget csalogat ide, vagy a belföldi turistáknak nyújt aktív kikapcsolódási lehetőséget. Ami angolul cycling for all, az magyarul kerékpáros szabadidős szakág. A MKSZ több fronton is meg szeretné szólítani azokat, akiket nem csak a versenysport köt le.

A turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatás fejlesztése, másnéven GINOP 7.1.9. pályázaton kerékpáros turisztikai fejlesztések is pályáztak: kiemelt térségeknek megfelelően egy balatoni, egy fertő-tavi, egy Tokaj-Felső-Tisza vidéki és egy tisza-tavi fejlesztés. Ebből kettőben az MKSZ az MTÜ konzorciumi párjaként vesz részt, az egyik a balatoni, a másik a tiszafüredi fejlesztés. Ezeknek a célja, hogy a potenciális kerékpározók tájékoztatását, navigálását, a fizikai biztonságérzetét és a komfortérzetét biztosítsa, vagy a meglévő szintjét emelje.  Azokat a turisztikai értékeket, amik önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy felkerekedjen az utazó értük, összekötik, hogy érdemes legyen értük útnak indulni. Ha 3-4 attrakció fel van fűzve egy kerékpárútra, azzal új turisztikai terméket lehet kínálni. Ehhez az kell, hogy a turista tudja, hol van az adott útvonal, biztosan megtalálja, legyen róla pontos információja, hogy mennyi idő alatt fogja tudni ezt teljesíteni, tudjon a vízvételi és tisztálkodási lehetőségekről, szervizekről. Esetleg legyen egy baj esetén hívható zöldszám. Ilyen típusú szolgáltatásfejlesztéseket kell elképzelni az említett pályázati anyagban. Ez érinti majd a balaton 20-30 kilométeres körzetét és a Tiszafüred-Hortobágy-Debrecen útvonalat is.

Tavaly az MTÜ és az MKSZ közös szervezésében külföldi és magyar újságírókkal jártak be kerékpáros túraútvonalakat: megismerték a tájat, gasztronómiát, fürdőket és kerékpáros utakat. A sikerre való tekintettel erre idén is sor került. Ennek köszönhetően több százezer olvasóhoz jutottak el az újságírók élményei és tapasztalatai. A környező országok, kerékpáros turizmushoz is kapcsolódó turisztikai vásárain 2019-ben megmutatják Magyarországot: az MTÜ standján bemutatják az ország kerékpározási lehetőségeit is.

Egy szabadidős licenc-kártya igénylő nyomtatvány már elérhető online. A kártyával bárki számára, aki elindul Magyarországon az MKSZ naptárában szereplő versenyek valamelyikén, biztosítás jár. Az MKSZ regisztrált adatbázisába ezzel bevonják a hobbistákat is.”

Kottász Adél, online szerkesztő

Forrás: www.bringasport.hu – RSS